Édes gyógyszer a keserű csokoládé?

A csokoládé évezredek óta fontos gyógyszer volt mindenfelé – Dél-Amerikában, Afrikában, Ázsiában -, ahol a kakaóbab megterem. Az azték kultúrák elődei igen hamar rájöttek a kakaófán termő, sárga vagy vörösesbarna színű kakaógyümölcs magjának hasznos hatásaira. 

A 40-50 magot tartalmazó, ovális kakaógyümölcsből eleinte alacsony alkoholtartalmú italt készítettek erjesztéssel, míg fel nem fedezték az erjedt magból nyerhető finom illatú italt, a csokoládét.   

Montezuma azték uralkodó szerint a csokoládé „az istenek itala, ami ellenállóvá tesz és legyőzi a fáradtságot. Egy csésze ebből a becses folyadékból lehetővé teszi, hogy az ember egész nap gyalogoljon, anélkül, hogy ételre szorulna”.

A kakaóbabból készült gyógyszert vagy élvezeti szert először csak itták – vannak adatok arra, hogy a spanyol királyi udvarban az előkelő dámák még mise közben is kortyoltak belőle.

Használták a fáradtság leküzdésére, székrekedésben, vártak tőle afrodiziákus hatást, kezelték vele a köszvényt, bőrkiütéseket, lázat és görcsrohamokat.

Szilárd csokoládét a csokitörténelem szerint először az 1700-as években csináltak, amikor egy mexikói kolostor nővérei úgy igyekeztek közösségük számára pénzt gyűjteni, hogy csokoládé-szeleteket készítettek és azokat árulták.

Az eredeti csokoládé sötét volt és kesernyés, de egy svájci cukrász – nevezzük talán csokrásznak – előállította a tejcsokit, ami ma sokfelé népszerűbb, mint az étcsokoládé. Aztán jött a fehér csokoládé, ami már csak annyiban csokoládé, hogy az alapanyaga ugyancsak a kakaóbab.

A flavanolok dicsérete

A flavonoidok a növények fontos alkotóelemei – már az általunk is megismertek vannak vagy ötezren – és sok feladatuk között található, hogy a virágok színét adó pigmentek termelődésében játszanak szerepet, védik a növényt a kívülről jövő támadások (mikrobák, rovarok) ellen.

De nem csupán a növényeket, hanem az állati és az emberi szervezetet is képesek védeni: erélyes antiallergiás-, gyulladáscsökkentő, daganatellenes hatásuk van, hatékony antioxidánsok.

Az utóbbi igen lényeges, mert az érelmeszesedésről másfél évszázada bebizonyították, hogy különleges, idült gyulladásos folyamat, ami fölgyorsul, ha a „rossz” koleszterin és egyéb, zsírnemű anyagok oxidálódnak.

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az érelmeszesedés során belülről oxidálódunk, vagyis rozsdásodunk és ezt a kóros folyamatot az antioxidánsok akadályozhatják.

Az antioxidáns tulajdonságú flavonoidok a növényeket kívülről védik különböző támadások ellen, ha pedig bőségesen eszünk növényeket, az emberi szervezetet belülről igyekeznek jó karban tartani.

A flavonoid-család egyik csoportját adó flavanolok javára írják a vörösbor vagy a zöld tea szív- és érbetegségek elleni védő hatását, de ezekből a számunkra fontos anyagokból a legtöbb a kakaóban és értelemszerűen a kakaóban gazdag étcsokoládéban található.

Az utóbbi években számos tudományos vizsgálat megerősítette, hogy a sok kakaót tartalmazó, flavanolokban gazdag, sötét csokoládé a szív- és érbetegségek megelőzésére és kezelésére kiemelkedően alkalmas.

 A sötét, min. 50% kakaótartalmú étcsokoládé nem csupán flavanolokat tartalmaz, hanem van benne mindenféle más is, amire szervezetünknek szüksége van: vas, kalcium, kálium, A,B,C és E vitamin.

És még valami: theobromin, amely a koffein rokona és görögül az istenek eledelét jelenti. Frissítő hatása van és részben a theobromin tartalomnak köszönhető a hangulat javulása, amit csokoládé evésekor érzünk.